“Vannak vagány emberek, akik szeretik tudni az igazságot.
Nekik írtam ezt a bejegyzést!”
A bejegyzésből megtudhatjuk:
- Milyen az Omszki-tó környezetének rendbe tétele a jelenlegi vízkezelő által szervezett társadalmi munka keretein belül.
- Szembesülünk a tó meglévő problémáival.
- Megoldásokat keresünk rá.
- Levonjuk a levonandót.
- Megtudjuk kik a horgászok elitjei, akik időt, pénzt, energiát nem kímélve azon fáradoznak, hogy “jobb legyen a világ”.
Egy környezetvédelmi nap, ahol csak műlegyező horgászok vettek részt a társadalmi munkában.
Környezetvédelmi nap az Omszki-tavon. 2011. 11. 13.
Előzmény.
2011 05-hónapjától az Omszk tó az Óbuda-kalász he. kezelésébe került.
A tó addigi horgászait kiszorították adott vízterületről horror árú “húsjegyeikkel”, ami a honlapjuk szerint bevezető áron csak erre az évre szól és előirányozták a tó teljes arculatának átrajzolását. Pontyos halastóvá varázsolni egy jól működő vadvízet, ahol olyan ritka halfaj vetette meg a lábát, mint a fekete sügér, mely az idők folyamán jelentős állományt fejlesztett ki adott vizen, mindenféle horgászkezelés nélkül.
A tó addigi műcsalis horgászai (Legyező és pergető horgászok) a vízkezeléstől kezdődően nem igen tudják látogatni a tavat, mely az állam tulajdona, azaz egy kicsit az övék is. A horgászegylet annak ellenére szedi horror árú horgászengedély címen vámját, hogy olyan halfajokat nem telepít a tóba, amit műcsalis horgászatra alkalmas lenne. A fekete sügér, pedig védelmet élvez a tavon. Alapvetően semmiért szeretnének valamit kapni. Ez erkölcsileg kifogásolható és semmilyen téren nem elfogadható.
Ennek a dolognak a megszüntetésére volna jó megoldás a kedvező árú sporthorgászjegy bevezetése műcsalis horgászok részére.
(Pergetők, legyező horgászok.) (Pld. Éves 5000ft/ év, Napi 1000Ft/nap, halat megtartani tilos!) De ennek nyoma sincs.
Környezetvédelmi nap az Omszki-tavon. 2011. 11. 13.
Csípős hideg reggelre ébredtünk. A hőmérő -3 fokot mutatott. 6.30körül a buszmegállóban ücsörögve, várva a 204-es buszt, nyugodtan mondhattam, hogy arcomra fagyott a mosoly, az időjárási viszonyokat figyelembe véve. Fontos helyre indultam. Egy környezetvédelmi napra az Óbuda-kalász he szervezésében megrendezendő Omszk-tó környezetének rendberakása okán. A honlapjukon szereplő kiírást két nappal az esedékes nap előtt nyilvános oldalamra küldött hozzászólásal tagságuk egyik horgásza meg is erősítette, mikor, hol van a találkozó és a kezdés. Természetesen azt is jelezte, hogy mind több legyezőhorgász részvételére is számítanak a társadalmi munka kapcsán.
Sajnos az nap ép dolgoztam volna reggeltől estig. De kolegám az ügy érdekében feladta a havi egy szabad vasárnapját, hogy én ott lehessek, ahelyett, hogy családjával töltötte volna el ezt az időt.
(EZ ÚTON IS KÖSZÖNET ÉRTE!)
Ez évben nem tudtunk horgászni a tavon a jelenlegi vizkezelő által kibocsátott, sokak által megfizethetetlen ”húsjegyek” miatt, mely alapvetően csak a ponty horgászok és a vízkezelő anyagi érdekeit veszi figyelembe, cseppet sem törődve a tó eddigi horgászainak érdekeivel. Alapból mindenkinek kiszámláznak két hazavitt pontyot, hol ott a műcsalis horgászok nem fognak ilyeneket és mindenki úgy tesz, mintha minden rendbe lenne.
A környezetvédelmi nap fontos pontja lett volna az egyesület megjelent tagságával való egyeztetés egy kedvező árú sport jegy bevezetését illetően, illetve megbeszélni, kinek milyen ötlete van arra nézve, hogy a műcsalis horgászok kiszorítása, ellehetetlenítése megszünjön adott vizen.
Kb. 8 óra.
Kíváncsian vártam, hogy megismerjem a horgászok elitjeit, akik időt, pénzt, energiát nem kímélve, társadalmi munkában szépítik, tisztítják a tó környezetét. A megjelölt gyűlekezési helyet (a halőr bódét) elérve megláttam valakit. Ismerős volt. Tomi volt az. És itt megerősítést nyert, amit már eddig is tudtam: Ö a ” horgászok elitje”.
A halőr bodé bezárva, üresen állt. Több horgász nem igen akart feltünni a láthatáron. Kicsit csalódva álltam. Arra gondoltam biztos jönnek még néhányan, akik képesek önzetlenül társadalmi munkában környezetvédelmi cselekedeteket végezni egy tóért. Végül is itt van a vízkezelő horgászegylet több 100 fős tagsággal, akik beszedik a lóvét.
5 percel később.
Tomi javaslatára, mi szerint: nem várunk senkire, csináljuk, amiért idejöttünk.
Felhúztuk otthonról hozott munkáskesztyűnket és nekiláttunk a nádasoknál a szemét mennyiség csökkentésének, összgyűjtésének. Azt gondoltuk valaki jön majd az egyesület részéről, aztán tudunk kérni legalább 1-1 nejlonzsákot, hogy minden tele marék szeméttel ne keljen 50 métert gyalogolni valami kukához. Nem jött. Természetesen azt sehol nem jelezték részemre, hogy mind az embereket, mind az eszközöket nekem kell biztosítanom. Ha szóltak volna, akkor kértem volna az önkormányzattól segítséget. Közmunkásokat és a munka elvégzéséhez szükséges eszközöket.
Az olvasóban felmerülhet a kérdés:
Egyetlen ember nem ment el a több száz fős tagságból, hogy a tó környezetének megtisztításában részt vegyen?
Kb. 4-5 horgászt láttunk, de ők nem szemetet szedtek, hanem a szemét kupac tetején horgásztak.
Hamarosan, ahogy két horgászó horgász mellé ért Tomi, akik óriási szemétkupac közepén horgásztak, elkezdte a körülöttük lévő szemetet összeszedni. Az ember ijedve mentegetőzni kezdett: Nem én voltam!
Tomi: Nem mondtam ilyet. Majd tovább szedte a szemetet.
Az ember kis idő múlva rákérdezett: Az önkormányzattól vannak?
Tomi: Nem. A jóisten küldött.
Ember: Viccel?
Tomi: Nem.
Aztán tovább haladtunk a szemétszedést illetően. Összesen 5 horgászt láttunk a tavon, akik mellett elmentünk. Senki nem szedett szemetet, mindenki csak horgászott a szemétkupacban.
Megjegyzés.
Más ilyen rendezvényen, adott környezetvédelmi napon tilos a vízen a horgászat!
(Talán pont azért, hogy ne fordulhasson elő ilyen szituáció.)
Maga a környezetvédelmi nap hangulata szerintem óriási volt. Hisz csupa elít horgásszal voltam körülvéve. A mai napom, hogy ott lehettem kb. 12 ezer forintomba került, de megérte!
Megtudtuk, hogy környezetvédelmi napokat bárki, bármikor szervezhet, nem kell ahhoz horgászegyesület. Megtudtuk adott víznek semmi szüksége horgászegyesületre, hisz hiába van ilyen az nem a tóért van, hanem önmagáért. Önös érdekeiért.
Alapvetően jó érzés volt tenni a környezetért és a mozgás is felfrissített minket. Viszont azt a hibát nem szabad elkövetni (még egy több száz fős horgászegyletnél sem), hogy azt feltételezzük, majd aki beszedi a “vámot”, majd biztosítja az eszközöket is a társadalmi munka elvégzéséhez. Így legközelebb, ha megyünk társadalmi munkára vízpartok megtisztítása címen, akkor teljes felszerelést kell vinni. A hatékonyság növelése érdekében, pedig kéri az ember a területileg illetékes önkormányzatok segítségét. Mind ember, mint eszköz vonatkozásában.
Alapjában véve a környezetvédelmi napon az egyesület részéről egyetlen ember nem jelent meg, még a halőr bódét is jól lelakatolták. Az egyesület még 1 db szemetes zsákot sem biztosított a szemét összegyűjtésére.
Milyen az Omszki-tó környezetének rendbe tétele a jelenlegi vízkezelő által szervezett társadalmi munka keretein belül?
A vízkezelő által nem tapasztaltunk ilyen tevékenységet.
Milyen problémákkal küzd az Omszki-tó?
Az általunk összegyűjtött szemét 90%-a műanyag volt. Természetesen voltak extrém dolgok: Intim betét, narkós fecskendő, alkoholisták által ott hagyott üvegek, fém dobozok, farmer nadrág, zokni, papír, vasdarabok, falemezek, stb.
Alapvetően a nádak tövében annyi ilyen anyag van felhalmozódva, hogy valószínűsíthető a vízkezelő ezeket még soha nem szedte össze, soha nem végzett az általa kezelt vizen a tó környezetének karbantartását, rendbetételét célzó tevékenységet. Bár elég sűrűn ki vannak helyezve szemétgyűjtő helyek, azonban a nádból a szemét nem fog oda bemászni, magától. Egy ekkora méretű tó, ilyen mértékű elszemetelődését nem képes néhány ember, kis idő alatt felszámolni. Itt hatékony, szervezett vizkezelői, vagy önkormányzati beavatkozás szükségeltetik.
A szar.
A nádasok tele vannak szarral. Ez azért van, mert a tónál nincs wc.
Illetve van egy, de az be van zárva. Ha valaki non stop horgászatot biztosít vízkezelőként nem kéne legalább egy wc-t biztosítania a horgászok részére?
A leselkedő veszély források.
Mint tudjuk, most a tó vize alacsony. A tavaszi áradások során az összes szar víz alá kerülhet, így fertőzve a vizet, a tó teljes élővilágát, akár azokat akik fürdenek majd ott. Aztán jön a pontyhorgász, kifogja a halat, hazaviszi és megeszi.
Fontos higiéniás próbléma ez a tavon.
Ha az egyesület legalább egy lapátot biztosított volna + egy zsákot, valamit tudtunk volna ezen is igazítani. De csak egy kesztyű volt nálunk.
Az Óduda-budakalász he. a mai napon alapvetően kivonta magát vízkezelői kötelezetségei teljesítése alól, mint ilyen, alapvetően erkölcsileg nem lehet kérdéses adott víz iránti elkötelezetségének hiánya, a kezelésre való alkalmatlansága.
Javasolnám, hogy a horgászegyesület tagsága ne csak a tó környezetének rendbetételéről vonuljon ki, hanem fizikailag is fejezze be a vámszedést az állami tulajdonú vizen.
A megbízási szerződésüket nyugodtan, mely ennek a víznek a halászati hasznosításával felruházta őket, helyezzék rá az általunk összegyűjtött, szemétkosárba elhelyezett szeméthalom tetejére. Az illetékes polgármesteri hivatalban, pedig írásban nyilatkozzanak arról, hogy visszalépnek adott víz kezelésének lehetőségétől és 2012-től javasolják az önkormányzat részére a tó eredeti vadvízként való funkcionálását, ahol az emberek visszakapják azt ami az övék.
Erkölcsi alapon egyesületük ily módon elérné a nullát, mely jó kiindulópont egy szebb jövő felé.
Üdvözlettel I.J.
Ui.
Ajánlott olvasmány az egyesület tagsága és vezetői részére:
ETIKA. http://irsajani.wordpress.com/2011/11/11/etika/
Részünkről csodás környezetvédelmi napnak voltunk megélői, melyet máskor is megismétlünk majd, több szervezéssel, nagyobb hatékonysággal, több emberrel, nagyobb eszköz arzenállal.
Mindenkinek tudom ajánlani ilyen rendezvényeken való részvételt.
Nincsenek sokan, de aki ott van, az emberileg kiválló.
A jelen környezetvédelmi nap szervezője, kiírója, le nem bonyolítója tekintetében a tények magukért beszélnek.
Túl sok mindent nem kell hozzáfűznöm.
Hazafelé ránéztünk a tüskéspikós kis vízfolyásra. Csodálatos volt.
Legközelebb annak a szemétmentesítést ütemezzük majd be.
A mai nap az is kiderült, hogy a Fly mánia blog “keménymagjának” másik fele, nem véletlen Tomi.
A blog emberei alapvetően kezdenek visszatérni ahhoz a régi műlegyes elképzeléshez, mi szerint a műlegyező horgászok, a horgászok elitjei.
Jelen bejegyzésben kicsit erősítettük, miért is.
Így nézett ki egy környezetvédelmi nap, Magyarországon 2011-ben, ahol csak a műlegyező horgászok vállalták a társadalmi munkát, egy tó környezetének megtisztítása érdekében.
Azért azt az igasság kedvéért, és a korrektség is úgy kívánja, tegyük hozzá, hogy az egyesület idén kapta meg a terület kezelését.
Az egyesületi tagok 1%-a horgászott a tavon, és ezért valószínű nem is volt sok jelentkező, mások mocskát begyűjteni.
Gondolom ez rátok is igaz, min ahogy a blogodban visszaolvasva egyszer sem olvastam hasonló kezdeményezést.
Pedig, te aztán minden papírra vetsz.
A másik, hogy ezzel szemben ott vagytok ti, akik mondjuk 20 éve ingyen pecáznak ,az egyik kedvenc tavukon, és vajon hányszor kezdeményeztetek társadalmi munkában környezetünket megvédő szemétgyűjtést?….
Lehet, hogy 2011-ben volt két műlegyező, de 2010.2009…..2000….1990 hm?
Kedves deszőke!
Azt hiszem, hogy Jani cikke utan itt az idő kicsit befogni a szánkat és félrevonulni. Ezek után még neked van képed itt kioktatni? Végre van egy emeber, aki nemcsak ír valamiről hanem tesz is érte. Az egyesület szépen beégett, ez nem kérdés…
Egyszerűen nem értem miért varrják a pergetők és a legyesek nyakába szemtet különben? Egy pergető és legyes horgász allandóan mozgásban van, így csak annyi cuccot visz ami feltétlen szükséges. Így nem viszünk magunkkal 3-4 dobozos sört, kétliteres üdítőt.
Ellenben a sportszerű feedres horgaszok hordjak be a kajat a vizbe ( szennyezik ) kiloszam, az elszort Tima-mixes zacskok sem a legyes horgaszokhoz tartozik, ahogyan a csontis dobozok sem…
szoval … most bolcsebb lenne hallgatni…
Deszőke!
Azon túl, hogy Pali nagyon telibetalált a szemétféleségek jellegzetességeivel (majd ha eldobáltvillantós és wobleres tasakokat, meg műlégy alapanyagokat kell zsákszámra szedegetni, akkor érhet valamit, amire gondolsz), én csak azt nem értem, hogy ha te küldted el ezt az egész hírt, akkor [b]te miért nem voltál ott? [/b] Azért ez a pofátlanság netovábbja, hogy valaki hírküldőként (szervezőként?) kér, nem ad semmit, ellenben lelkesen osztja az észt.
Ajánlom figyelmedbe egy írásomat! itt mi egyeztettünk a kezelővel, hogy a mi kezdeményezésünket karolja fel. Elég gyorsan pattant ki az agyunkból, ezért talán nem volt rá idő, hogy tudatosodjon a fejekben. Mi mégis ott voltunk, és szedtük a szemetet. Jövőre megint megyünk, de talán nagyobb szervezéssel.
http://kisgyerekhorgasz.wordpress.com/2011/04/19/szemetszedes_misson_completed/
Te jó ég! Dezsőke! Tényleg az osztja az észt, aki nem volt a társadalmi munkán, annak, aki ott volt?! Szerinted ez normális viselkedés?
Egyébként is: ha az egyesület az idén vette át a tavat, akkor szerinted mikor kell elkezdeni takarítani? Jövöre ráér? Vagy annyira ne is kapkodjatok, inkább gyűljön a még szemét 3 évig.
Ha még annyit sem mondasz Janinak, hogy “köszönjükszépen”, legalább ne oktasd ki! Áhhhh…
Ha a tagságotok 1%-a horgászik csupán az Omszkin, akkor miért nem adjátok vissza a vizet az önkormányzatnak, az embereknek 2012. január 1-től?
Mondj egy okot?
Ha az önkormányzaté lesz megint a víz, akkor annak van elég anyagi fedezete, marketing gépezete ahhoz, ha közösség felveti a tó környezetének tisztításának szükségességét, akkor elvégezze azt. Jelenleg ti szeditek a pénzt, tiétek a feladat!
Ha nem látjátok el, akkor alkalmatlanok vagytok a vízterület bármi jogának birtoklására.
Elszámolással tartoztok a közösség felé (az embereknek) ez ügyben is, hisz ők a tulajdonosok.
Mint írtuk a műcsalis horgászok vándor horgászok. Egyszer itt vannak, máskor ott.
Ennek megfelelően ahol ép ott vannak, ott szednek szemetet. A blogon van rengeteg ilyen jellegű írás. Pld. http://irsajani.wordpress.com/2010/04/14/mindenutt-szemethegyek/
De találsz majd más írásokat is ezt illetően.
2011-ben nem tudtunk horgászni az Omszkin, melynek oka, hogy egyesületetek képtelen volt a mai napig kibocsájtani egy olyan kedvező áru napi és éves sportjegyet, mely etikailag elfogadható lehet a tó eddigi horgászai számára. Ha nem viszünk el semmit és nem kell e miatt pótolni a vízből kivett halat, akkor etikátlan velünk is megvettetni a „húsjegyet”.
“Az erkölcsösség szokása.”
“Nem hangsúlyozhatom ezért eléggé, hogy minden józan, ésszerű stratégiának és cselekvési tervnek szilárd erkölcsi alapokon kell nyugodnia. Ilyen alap nélkül alkoss bármit is, az előbb-utóbb összeomlik. A rossz ok rossz következménye nem mutatkozik meg azonnal, de biztos lehetsz, hogy előbb-utóbb szembesülnöd kell vele.”
Forrás:
Robert J. Ringer: Milliókat érő szokások
Alapvetően két út rajzolódik ki.
• Kedvező áru sportjegy bevezetése 2012. 01. 01-től, mellyel megszűnik az erkölcsileg kifogásolható jelenlegi állapot és a tó eddigi horgászainak ellehetetlenítése.
• Visszaadni az önkormányzat részére a vizet.
(Ha kell, segítek megfogalmazni az indokokat az egyesület részére.)
A környezetvédelmi nap legnagyobb tanulsága a szervezés és népszerűsítés fontossága.
+ minél nagyobb szervezet bevonása, ha szeretnénk, hogy a hatékonyság szó szerepeljen a szótárban. (Egy több száztagú horgászegyesület nem elég nagy szervezet ehhez, mint láthattuk.)
„2010.2009…..2000….1990”
Mint minden állampolgár, úgy tudtam a közterület takarítása az önkormányzat feladata. Mivel ott (elvileg) az egész rendszer működéséhez jól értő szakemberek ülnek, ezért ki gondolt arra, hogy pont nekem, vagy pont neked kell ezzel a dologgal foglalkoznia.
2011.
Ma már jól látjuk, hogy bármely állampolgár, ha olyan dolgot érzékel, amit úgy gondol, hogy fontos közérdek, akkor lehetősége van bejelentést tenni, felhívni a figyelmet adott szervnél a fenn álló probléma meglétére és kérheti adott dolog mielőbbi megszűntetését, kijavítását. Természetesen az illetékes szervnek kötelessége ezt a közpénzekből elvégeznie, ellátnia.
Miért nem szembesülnek sokszor az emberek a természeti, környezetvédelmi problémákkal?
Mert nincsenek megfelelő mértékben kihangsúlyozva, bemutatva a mindenki által elérhető nyilvános felületeken. Ez az államot működtető rendszer részéről ez egy fontos hiányosság, egy igen nagy probléma,
Azt is tudjuk, miért van ez így. Nincs benne profit, más részről nem a gyenge pontokat emelik ki, hogy a legközelebbi szavazásnál ne veszítsenek pozíciót a jelöltek.
De alapvetően nem ez az állam (az emberek) érdeke.
Tehát bárkinek lehetősége van bejelenteni az illetékes szervnél a tapasztalt környezetvédelmi problémát, akár adott szituációét is. A hivatalos szervnek kötelessége megoldani, megszüntetni azt.
Magán emberek által kezdeményezett környezetvédelmi társadalmi munka.
Ez alapvetően kiegészítése kell lennie csupán az állam hivatalos szervei által végzett környezetet védő tevékenységnek. Ahol van, horgászegyesület ott annak illene ezt a dolgot ellátnia. Van rengeteg egyéb „vadvíz”, ahol senki nem látja el ezt a feladatot. Ilyen helyeken lenne célszerű a kevés társadalmi munkára jelentkező idejét, energiáját felhasználni.
Tehát a társadalmi munka nem az önkormányzati feladata ellátása helyett, hanem azt erősítően van jelen.
Miért előnyös bárki számára környezetvédelmi társadalmi munkába való részvétel?
A környezetvédelmen kívül az ilyen egyének jelleme nagymértékben jobbá válik, bölcsebbek, emberileg jobbak lesznek. Ezt pénzért nem lehet megvenni, míg a társadalmi munka sok helyen pár forintért megvehető. Ismerős? Alapvetően nem a jellem fejlesztése a cél, a közösség összekovácsolása, hanem pénz beszedése.
De ennek vége!
Deszőke kapcsán.
Sajnálom, hogy legalább te nem voltál ott. Szívesen megismertünk volna.
Remélem, máskor te is feltűnsz majd a halőr bodé mellet, míg várjuk a horgászok elitjét.
Üdvözlettel: Irsa Jani
Jani, te is tudod, hogy puding próbája az evés.
Vagyis remélem az egyesület “vezetősége “levonja az idei tapasztalatok alapján, hogy semmi értelme halak mázsáit pazarolni, az Omszkiba, csak azért, hogy néh a 1-1 sporttárs kimenjen ” pecázni.
Én szívesebben néztem pirkadatkor, és napnyugtakor a pergető horgászokat, akik csónakkal, vagy nélküle jártak ki, mint most a nagy semmit.
Kedves Deszőke!
Szépen szóltál!
Minden jót!
Üdv.
Jani