Mint az oldalon már szó volt róla, a műlegyező horgászok mindig nagy szerepet tulajdonítottak az erkölcs tudományának, az etikának. Sokan még etikai kódexeket is írtak mintaként a később jövőknek, azonban azt kell látnunk ez az a dolog, ami a nyilvános szakmai médiákban semmilyen népszerűsítést nem kap jelenleg. Jelen bejegyzés szakít modern korunk butaságaival és próbálja elmélyíteni az olvasó ez irányú tudását.
Van egy régi mondás:
“Egy jó tábornoknak nincsenek gyenge katonái!”
Nos kedves tábornok (olvasó)! Itt az ideje, hogy az etika nevű katonán erősítsünk egy hatalmasat, önfejlesztésként, ha már az iskolai tananyagból kispórolták.
Nem is húzom az időt, kezdjünk bele!
Etika.
“Az erkölcstan /etika/ a filozófia egyik tudományága – “az erkölcs tudománya” -; s mint tudomány több mint 2000 esztendős.”
“Erkölcs: azon normák, szabályok, parancsok, értékítéletek összessége, melyek magatartásunkat, cselekedeteinket gyakorlatilag szabályozzák a „jó” keresése és megtalálása érdekében magunk és mások javára.”
“Az etika az emberi értelem segítségével keresi és vizsgálja felül magát az emberi életformát, életvitelt.”
“A jog: alkalmazott etika, írásban lefektetett büntető szankciókkal. Az erkölcsi vétség büntetése a lelkiismeret és az emberi környezet.”
“Az etikett: viselkedési norma, mely a formális magatartás szabályait írja elő az emberi érintkezésben /hogyan öltözzünk, köszönjünk, miként viselkedjünk stb./”
“Becsület (az emberi személy tiszteletének és szeretetének motívuma)”
“Hogyan érhető el az erkölcsi törvények betartása?”
“Az erkölcsi törvények betartásának fontossága érveléssel valósítható meg.”
“Típusai:
Tekintélyelvű érvelés
Meggyőző érvelés”
“Pozitív erkölcsi ítélet, etikai érv: az emberi méltóság védelme, az igazságosság értékének elismerése, az önfegyelem, az őszinteség, a tolerancia, az önzetlenség, az elvhűség, a hazaszeretet, a bátorság, a jóakarat, stb.”
“Negatív erkölcsi ítélet, etikai érv: a gyilkosok, az árulók, a zsarnokok, a gyávák, a hízelkedők, a gátlástalan élvhajhászók, a zsarolók, a kegyetlenkedők, az uzsorások, a másokon élősködők elítélése.”
“Illem: olyan magatartás- vagy viselkedésforma, amelyet a társadalom egésze vagy egy csoportja egy meghatározott időben vagy helyen az egyéntől elvár.”
“Jellem: állandósult (bevésett) tulajdonságok, melyek rányomják bélyegüket az ember megnyilvánulásaira, cselekedeteire.”
“Meghatározói: - született adottságok
- környezeti hatások
- önnevelés”
“Képesség: Velünk született adottság, melyet életünk folyamán ki kell bontakoztatnunk.”
“Erény (virtus): Kibontakoztatott képesség, amely a jóra irányul.”
“A pluralista társadalom nem ad biztos értékrendet, hanem alternatívákat mutat, ami között választania kell minden embernek, ami dilemmát jelent. (Dilemma: a választás kényszerűsége miatti elbizonytalanodás)”
“Az okosság: a jó döntés meghozatalának eszköze; a rendelkezésre álló információk helyes értékelése. Legmagasabb szintje a bölcsesség, mely mindig az erkölcsi jó elérése érdekében munkálkodik.”
“erkölcsi jó (a katartikus életérzés kiváltója)”
“A erkölcsi jóra való törekvés lemondással jár, de ez a lemondás mindig egy nemes cél érdekében történik. Az ilyen célnak mindig időtállónak kell lennie, s ebben a célban mindig nagyon kell hinni!”
“Az erkölcsi értékrend minden ember életének rendező elve. Ez csak önneveléssel érhető el.”
“Az önnevelés alapfeltétele az önvizsgálat.”
“Az önnevelés egyik fontos eszköze az önfegyelem, amely azt jelenti, hogy az ember megtanul uralkodni érzelmein, vágyain és cselekedetein.”
“Sarkalatos erényeknek nevezzük azokat az erényeket, amelyekre más erények, tulajdonságok épülnek, és amelyek ily módon nagy hatással vannak az ember magatartására. Ilyenek: az okosság erénye, az igazságosság erénye, a bátorság erénye és a mértékletesség erénye.”
“Az okosság erénye azt jelenti, hogy az ember felismeri az igazságot.”
“Az okosság ellen elkövetett bűnöket a cselekedetet indító szándék, emberi hozzáállás szerint az oktalanság és a bűnös okosság fogalmával jelöljük.”
“Az oktalanság azt jelenti, hogy valaki a jó cél felé törekszik, de azt helytelen módon teszi. (pl. a tudományos előmenetelért a házastársi és a családi kapcsolat feláldozása)”
“Bűnös okosság: az ember rossz cél felé törekszik, de azt “okos” döntések által teszi meg. (pl. a szélhámos, aki képes arra, hogy a másik ember gyengeségeit felismerje, s azokat kihasználva előnyökre tesz szert.)”
“Az igazságosság erénye az embernek azt a képességét jelzi, amely segítségével az ember elismeri minden más embernek a jogát, ezeket figyelembe veszi, miközben tekintettel van azokra a szándékokra, körülményekre, amelyekre a törvény betűje nem lehet tekintettel.”
“A mértékletesség erénye az emberben levő belső erőket, ösztönös vágyakat és érzelmeket rendezi, összefogja. Ezek a belső erők adják az emberi élethez a lendületet, tehát elengedhetetlenül fontosak. Ha az ösztönöket és érzelmeket az ember nem tudja az értelmével rendezni, akkor ezek elszabadulva önpusztítóvá tudnak válni, és személyiség-torzulást is okozhatnak.”
“A bátorság erénye képessé teszi az embert arra, hogy áldozatok árán is kiálljon az igazság mellett, és felemelje szavát az igazságtalanság ellen.”
“A bátorság nem csak a külső aktivitásban, azaz a támadásban valósulhat meg, hanem a csendes helytállásban, kitartásban is, amelyek nagyfokú belső aktivitást kívánnak, hiszen az ember ebben a helyzetben felkészül arra, hogy az igazságot a legvégsőkig védeni fogja. Ennek a belső aktivitásnak a gyümölcse a türelem és a hűség.”
“A bátorság ellen elkövetett legjellegzetesebb bűnök:
– a gyávaság: az emberi erő lebecsülése
– a vakmerőség: az emberi erő túlbecsülése”
“A szeretet olyan törekvés, amely mindig valamilyen élőlényre irányul azzal a céllal, hogy az javakban, értékekben bővelkedjék, és egyéniségét, személyiségét a legteljesebb módon és mértékben ki tudja bontakoztatni. (Szeretni annyit jelent, hogy „rendelkezésre állni”. /Albert Schweitzer/)”
“AGAPÉ (szolgáló szeretet) az “ember” iránt nyilvánul meg
A szolgáló szeretet alapja az alázat, mely mindig tudatos vállalást jelent, és mindig értékre irányuló. (Nem tévesztendő össze a megalázkodással, ami mindig kényszer jellegü, és sokszor a rossz elfogadását jelenti.)
A szolgáló szeretet: – megtanít az élet tiszteletére (Albert Schweitzer)
– segíti a közösségi kapcsolatok építését
– értelmet ad életünknek”
“A konfliktus olyan feszültség, mely a személy belső vívódásában, vagy személyek — esetleg csoportok — összeütközésében nyilvánul meg. A feloldása során az ember megtanulja uralni a benne lévő feszültséggerjesztő forrást, agresszív indulatát.”
“Jellegzetes konfliktusforrások:
-az egyén és a közösség feszültsége
-a függetlenség utáni vágy.
A konfliktusok feloldásának módjai:
-az indulat jó cél szolgálatába állítása
-az indulat racionális semlegesítése.
A konfliktusok során keletkező feszültség káros felfokozódása a gyűlölet.
A gyűlölet megnyilvánulási formái :
- az irigység (belső szomorúság más értékei miatt)
- a harag (vélt vagy valós sértődöttség)
- az erőszakos cselekedet (amikor rosszindulatúan ártunk, ártani akarunk másoknak).”
“Az ember számára a közösség az a közeg, amelyben felfedezheti egyediségét, mindenki mástól megkülönböztethető voltát. A közösségnek meghatározó szerepe van az ember erkölcsi értékrendjének kialakulásában. (Az értékek mögött legtöbbször személyek szeretete húzódik.)”
“A közösséget meghatározó tényezők:
-tartós közös cél és értékrend
-a közösség által választott és elfogadott vezető
-a közösség minden tagjának személyes feladata.
A közösségvezető kiválasztásának alapvető kritériuma a méltó és az alkalmas feltételeknek való megfelelés.
A közösségek értékrendje erősen befolyásolja egy nagyobb közösség, a társadalom értékrendjét.”
“Érték: az egyén vagy a közösség számára fontos; lelkiállapotát, világszemléletét befolyásoló, meghatározó viszonyítási pont.”
“Az érték lehet: – konkrét, anyagi, /materiális/
- elvont, “eszmei”, /ideális/ ”
“Értékrend: életszabályok olyan rendszere, amely rangsort állít fel az értékek között, s ezáltal meghatározza az ember döntéseit az élet minden területén, mely döntések aztán kialakítják az egyén jellemét. (Az értékek mögött legtöbbször személyek szeretete húzódik.)”
“A értékek érvényessége: független az értékeket “hordozó” személyektől, dolgoktól /pl. a barátság értékét nem csökkenti egy hazug barát!/”
“Az értékrendek egyénenként és az adott társadalom értékrendje, kultúrája szerint különböznek. Az értékek mindig cselekvésekben realizálódnak.”
“A boldogság alapja: valódi emberi értékek választása, követése és az azok érvényesüléséért való küzdelem.”
“Nemzet: egy adott területen élő népcsoport, amelyet összeköt a közös kultúra, a közös nyelv, a közös történelem és a közös lelki alkat.”
“Társadalom: az embereknek olyan kapcsolatrendszere, melynek célja, hogy szervezeteivel, valamint a gazdasági és a kulturális feltételek biztosításával segítséget adjon tagjai számára, hogy szellemi, lelki értékeiket a legteljesebb módon ki tudják bontakoztatni.”
“Állam: a társadalom politikai szervezete, a társadalom hivatalos képviselője.”
“A politika okos fáradozás a közjó érdekében.”
“A politika feladata:
- az állam működési feltételeinek megteremtése (törvények meghozása, állami intézmények létrehozása)
- a társadalom által meghatározott célok kitűzése, azok tudatosítása (nemzeti kultúra gazdagítása, a népesség anyagi helyzetének javítása, környezetvédelem)
- a társadalom konkrét problémáinak megoldása (érdekegyeztetés, konfliktuskezelés, a hatalommal való visszaélés megakadályozása)”
“A politikai élet korruptsága és erkölcstelensége nem vonhatja kétségbe a demokrácia értékeit!”
“A modern társadalom ipari társadalom, melyet az erős városiasodás, az intézményesített nevelés, a csak szülőkből és gyermekekből álló kiscsalád – mint fogyasztói egység – és a résztevékenységre felbontott munka jellemez.
Az ipari társadalom előnyei:
- nagyobb kényelem,
- nagyobb jólét,
- nagyobb lehetőségek
Az ipari társadalom hátrányai:
- a termelés és fogyasztás kényszere,
- értelmetlen és káros dolgok fogyasztása,
- lelki problémák: – magány,
– a munka értelmetlenségének érzése,
– az eltömegesedés,
-elidegenedés (neurózis, öngyilkosság)”
“A modern társadalom plurális társadalom, amelyben eltérő embercsoportok élnek együtt egységes világnézet, életfilozófia nélkül, konfliktusoktól fenyegetve. Ezért létkérdés a tolerancia: egymás értékeinek pozitív elismerése.”
“A modern társadalom „elviseléséhez” szükség van „négy modern sarkalatos erényre:
1. A fegyelem (Enélkül nem tudunk alkalmazkodni.)
2. Az összpontosítás (minkára figyelés, egymásra figyelés, magunkra figyelés)
3. A türelem (enélkül nincs bennünk készség a nagy értékek kivárására)
4. Az érdeklődés (az új dolgok, egymás bajai, örömei iránt)”
“A pluralista társadalom sajátosságai szükségessé teszik az ún. másodlagos csoportok létezését, melyek segítik az egyén mentális állapotának egyensúlyban tartását. (Egyesületek, egyházak, stb.)”
“A hit: egy olyan sajátos szellemi állapot, amely kifejezi, hogy az ember tudatában van a világban elfoglalt helyzetével, ami aztán meghatározott cselekedetekre kötelezi.”
”Lelkiismeret: az ember lelkivilágának egy olyan sajátos jelzőrendszere, amely méri az ember önmagáról alkotott énképe és a mindennapi cselekedeteiben megnyilvánuló valóságos énje közötti különbséget. Ha eltérés van a kettő között, akkor jelentkezik a lelkiismeretfurdalás.”
“Az emberi személyiség teljessége igényli – és ezért erkölcsi követelmény is -, hogy ne csak a testi-lelki egészségünket védjük, hanem igyekezzünk az értelmi, szellemi dimenziókban is tökéletesedni. Ennek egyik módja, hogy az élet valamely területén speciális ismereteket, képzettséget szerzünk.”
“Műveltség: az egyénre jellemző olyan problémamegoldó képesség, amely az emberi élet reakciója az életében jelentkező nehézségekkel szemben; egyfajta állásfoglalás az ismeretlen világmindenség egészével kapcsolatban.”
“Jellegzetes ismérvei: – a tudományok, a bölcsességek ismerete és szeretete,
– a művészetek értékelése és élvezete,
- a társadalmi és politikai alapkultúra megszerzésének igénye,
– a természet ismerete, szeretete és az iránta való felelősségérzet megléte,
– a transzcendens eszmékkel szembeni nyitottság.”
“A művelt ember életpéldájával, pozitív életszemléletével és cselekedeteivel reprezentálja ezt az állásfoglalását, világlátását, és ily módon hirdeti a meggyőződése szerinti legértelmesebb életprogramot.”
“Empátia: a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, és ennek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt módon nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szituációjából nem következnek törvényszerűen.”
“Tolerancia: egymás értékeinek pozitív elismerése; a másik nézetével, megnyilvánulásaival szembeni megértés, elnéző magatartás”
“A bűnözés: az erkölcsi rossz realizálódása különböző formában.”
“Legfőbb oka, hogy az elkövetőből hiányzik a szeretet, a tisztelet a többi ember iránt. Legtöbbször az egoizmus (túlzott énszeretet) motiválja, és sokszor az elkövető saját érdekeire sincs tekintettel, ezért a bűnözés legtöbbször önrontás is.”
“A büntetés:
- etikai értelemben valamilyen hátrány, amit a bűn elkövetőjének el kell szenvednie.
- jogi értelemben olyan joghátrány, amit a társadalom feljogosított szervei alkalmaznak a bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme és az újabb bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében.”
Forrás: http://tar.infotars.hu/ppl513/private/etika1.htm
Megjegyzés, egy érdekes dolog.
Míg ezt a bejegyzést írom, történt egy furcsa dolog. A szövegben a betű vastagsága megszünt állíthatóvá válni. Nem tudom átalakítani vékonybetűs egyenszöveggé, hogy illeszkedjen az oldal eddigi megjelenéséhez. Hiába minden.
Vajon ez véletlen lenne?
Minden esetre eléggé elgondolkoztató.
Jelen témakört és az itt olvasható tudnivalókat alapvetően fontosnak tartanám bevezetni horgászvizsgaként minden műlegyező horgász részére.
Ha alapvető változást szeretnénk elérni az általános horgászati szemléletben, annak változásában, akkor minden horgásztól megkövetelném ennek tudását, ismerését, használatát.
Csak így van esély egy jobb világ eljövetelére.
Üdvözlettel: Irsa Jani
Uii.
Az utóiratomat már engedi formázni a blog.
Érdekes.
Tekintélyelvű érvelés.
Az igaz elv és hűség.
Hogyan, mi módon?
A szív hangján keresztül.