Jelen bejegyzés kapcsán megemlékezünk egy Magyarországon elterjedt negatív viselkedésmintáról, a lopásról. Természetesen csupán a műlegyezést és az azzal kapcsolatos dolgokat alapul véve. Pld. mint ez a blog.
Hát kezdjünk bele.
Sajnos országunkban rengeteg rossz példát láthatunk erre, a negatív viselkedési mintára, viselkedési formára. Az emberek, mint más viselkedési minták esetében is, elég sokszor használják ezt a dolgot. Mint megemlékeztünk róla a környezetünkben látott viselkedési mintákat, hamar észrevehetjük, akár saját viselkedésünkön. Ezért nagyon fontos, hogy felismerjük, melyek pozitív minták, melyek negatívok. Melyekre kell oda figyelni, hogy még véletlenül se használjuk, és melyeket lenne érdemes alkalmaznunk.
És most lássuk a bloggal kapcsolatosan kik azok, akik lopnak, loptak az oldalról, megsértve a szerzői jogokat az idevágó törvényi rendelkezéseket.
Kezdődik a tolvajok bálja.
Felvonulnak a meghívott vendégek.
Elsőként Palinta lépdel be az ajtón.
Büszkén, fenn hordva az órát.
Sokat tett érte, hogy itt lehessen a mai bálon. Megérdemli a meghívót.
(Az oldalon található egy jogi nyilatkozat, mely korlátozza, illetve engedélyhez köti az oldalon található információk felhasználását.)
Palinta ennek a semmibevételével, állandó jelleggel kiragad részeket, melyek kiragadva az eredeti környezetből, másként is értelmezhetőek, időnként csavar egy kicsit rajta és negatív színben tüntet fel nyilvánosan, tehát amellett, hogy folyamatosan lop, még rossz híremet is kelti.
Felmerülhet az olvasóban, hogy valaki miért viselkedik így másokkal, miért képes egy egész blogot televágni, mások rosszindulatú kritizálásával, kiforgatva az oldalakon található eredeti tartalmak, mondanivalók lényegét?
Így nyer energiát!
Miért így?
Mert nem ismer más energia feltöltődési módot!
Mivel Palinta elsőként ért eme remek rendezvényre, megilleti őt egy aprócska ajándék. Ez a következő bejegyzés képében jön el hozzá.
Sok tanulsággal, számára.
Egy ilyen rendezvényen szokott díszvendég is lenni, na de ki lehetne erre méltó?
(Talán akitől, akiktől Palinta elleshette ezt a fajta viselkedésmintát.)
(Gondolva itt a lopásra, a szerzői jogok megsértésére.)
Igen kérem a páholy elég nagy ahhoz, hogy beleférjen a kedvenc fórumom, azon műlegyező horgászainak kevese, akik jó mintával jártak élen, Palinta számára. Akik megsértve az oldalon található jogi nyilatkozatban szereplő kikötéseket, ugyan úgy loptak az oldalon található információkból, más környezetbe helyezve, esetleg kiforgatva rossz híremet keltették.
Természetesen a páholy legjobb üléseit azok foglalhatják el, akik asszisztáltak, asszisztálnak ezekhez, a jogsértésekhez.
Legyen az egy moderátor, vagy bárki más.
De már itt is a bál következő meghívottja:
“Másológép” csattog be lelkesen.
Nagy tapsvihar köszönti őt!
Ennek hatására meghajol.
Ő volt az, aki végre elsőként alkalmazta az egyszerűség szokását!
Telibe lemásolta az egész blog külsejét, formáját, nevét.
Sajnos a tartalom lemásolása nem ilyen könnyű, vagy mégis?
Lemásolja azt a 300 bejegyzést, azt nem kell azzal sem időt tölteni.
Azt kész!
(Szerencsére nincsenek a bálon olyan meghívott vendégek, akik ezért lenéznék, megvetnék őt.)
Majd az utcán!
Na de addig is élvezi a tapsvihart.
Újra meghajol.
De már jönnek a többiek is.
…
Egy újabb díszvendég érkezik!
Ő az, akire másológép szentként tekint, akinek minden szava követendő.
De már biztosan rájöttetek, ki ő.
A fórumról az informatikai tudás híján lévő műlegyes horgászunk.
Aki csak terjeszti az igét, teljes erőből. Észrevétlenül is létrehozva újabb negatív viselkedés mintát, a műlegyező horgászok között.
Na, de csitt!
Kezd a műsor!
Az orvhalászok műsorként, előadják a hálótáncot.
A sikkasztós vízkezelők az itt a hal, hol a hal című bűvész trükkel aratnak óriási sikert.
A műsor, egyszerűen pazar.
Lehetetlen volna itt most felsorolni a fellépő sztárok listáját.
Aztán voltak olyan meghívottak is akik, menet közben felismerték ennek a viselkedési mintának a negatív voltát és változtattak viselkedésükön, és nem kaptak meghívást erre a bálra.
(Pld. egy internetes portálon megtaláltam illusztrációként az egyik fotóm. Jeleztem az illetékes felé, hogy jogsértést követ el és kérem, távolítsa el az oldalról a lopott fotót. Kaptam egy bocsánatkérő pár sort, és eltávolították a fotót az oldalról.
Ennyi?
Igen, ilyen tök egyszerű ez!
Palinta is kapott egy levelet melyben jeleztem számára, hogy az oldalamról lopott információk felhasználását nem engedélyeztem és engedélyezem a számára.
A kedvenc fórumommal szemben is volt ilyen igényem, mely elől az illetékes kihátrált, asszisztált a dologhoz, jogsértéshez, melyre bizonnyal az oldal rendszeres olvasója jól emlékszik még.
(Itt a viselkedésminta, hol a viselkedésminta!)
Palinta erre berakott valami “Okos Tojástól” idézetet ezzel kapcsolatban. Azonban még az “Okos Tojás” is azzal fejezte be a szerzői jogsértéseket az interneten világában taglaló mondanivalóját, hogy az illetékes kérésére azonnal eltávolítják a nem megfelelő tartalmat.
“Okos Tojás” a leírtak alapján, nem volt egy szabályozásokat, törvényeket betartó egyén, még is jó mintát mutatott Palinta számára, aki vagy olvasni nem tudja a saját maga által bemásolt idézetet, vagy érteni nem bírja annak mondanivalóját, tartalmát.
Természetesen vannak, akik abszolút soha nem jutnának be egy ilyen bálra, de hogy erre is láss mintát!
Múltkoriban megkeresett egy internete portál, írásban, hogy szeretné egyes cikkeimet leközölni, másodközlésben, egy férfiaknak szóló rovatban.
Úgy, ahogy elő van írva!
Természetesen vannak jó minták arra, hogyan is kéne ezt a dolgot csinálni, persze ha te is egy ilyen bálra szeretnél bejutni, az más.
A jövő évi bál is valószínűleg megrendezésre kerül, ha lesz rá elég meghívható vendég.
Ha csak nem kezdünk el más viselkedési mintákat favorizálni.
De ez majd elválik, hogy van-e erre igény.
Lassan véget ér a tolvajok bálja.
A bálozókat, az utcára lépve, óriási tömeg fogadja.
Megvetéssel nézik őket, némán.
Ezzel véget ér a tolvajok első bálja.
Befejezésként.
És végül, hogyan kezelték a lopást (mint negatív viselkedési formát) egy jobb korban, amikor még rend volt?
Nekem erről Károly Róbert jut, állandóan eszembe.
Ő bevezetett egy remek megoldást, ennek a negatív viselkedési minta terjedésének, megakadályozására.
“Aki egy tyúknál nagyobbat lopott, levágták a fél kezét!”
Na ő meghúzta a határokat, de rendesen!
Mindig csodáltam őt.
Lehet, hogy a mai világban is elkélne egy kis szigor?
Na de akkor honnan nyerne energiát Palinta?
A következő bejegyzésből megtudhatjuk ezt is!
Addig is…
© 2008-2009 Irsa Jani / Fly Mánia. Minden jog fenntartva!
A lelkileg és szellemileg beteg egyéneknek álltalában nincs betegségtudatuk. Ha van akkor talán nem is betegek…
Egy más nézőpontból.
Hozzászólásoddal egyetlen apró probléma van!
Nem tartalmaz konkrétumokat. Csak egy általános valami.
Mely így jól hangzik, de…
A dolog ott csúszik meg konkretizálás nélkül, hogy, ha az utcán megállítod az első 100 szembejövőt és megkérdezed, hogy ők szellemileg betegek? Akkor minden bizonnyal, mind azt válaszolják, hogy nem!
Az írásod szerint, pedig, akkor mind a 100 beteg!
Nem sántít egy kicsit a dolog?
A lopás az betegség, vagy csak egy rossz szokás?
Ha az egyén nincs tisztában ennek az erkölcsi súlyával, akkor beteg?
És, ha tisztában van vele és még is csinálja, akkor…?
Szervusz Jani!
Végigolvasva a “cikket” néhány dolgon megakadt a szemem. Ha megengeded kukacoskodok egy kicsit megint, anélkül, hogy kétségbe vonnám bármilyen formában a lopás iránti ellenszenved jogosságát.
A szociológia és a szociálpszichológia elég nehéz és bonyolult tudományágak. Ezért is csodálkozom rajta, hogy miért erölteted a nyelvezetüket, mikor láthatóan nem értesz hozzá (én sem értek hozzá).
http://ktnye.akti.hu/index.php/Viselked%C3%A9sminta
Szeretném hinni, hogy bár teljesen helytelen, amikor a lopást “viselkedési forma”-ként, vagy “viselkedési minta”-ként jellemzed, nem annak tudható be, hogy a szakszavak használatával akarsz súlyt adni mondandódnak. Ha nem így lenne, akkor csak egy pojáca lennél, és ugyebár Te nem vagy pojáca.
Erősen leegyszerűsítve: a lopás, mint “cselekmény” és a “viselkedési minta” olyan egymáshoz viszonyítva, mint a (éérted…minta) fűszál és a pázsit.
A “minta” szó használata pedig önmagában félrevezető az előzőek miatt. Szerencsésebb lenne a “példa”.
Az írás egyébként középszerű és kissé unalmas is. Az irodalminak ható, arra homályosan emlékeztető stílus izzadságszagú (mint egyelmosódott és torz Fellini-látomás) és bár a szöveg elgondolkodásra kellene sarkalljon, leginkább a végét vártam. A gondolatok nem bennem születnek meg a kissé szürreális képed-jeleneted által, hanem te sulykolod a helyes irányt és még csak nem is a sorok közt. Ez NEM BAJ, de akkor minek a “bál”?
“Károly Róbert” – A magántulajdont és egy közösség tulajdonát szent dolognak tarom. Mindemellett a korának törvényeit, mely hazánk, sőt egész Európa egyik legsötétebb időszaka, ahol az emberi élet jelentéktelen, példaként felhozni… Nem épp a legfelvilágosultabb gondolkodás. Egyébként szerintem nem bírnád állva végignézni (és még vagyunk így páran), amint valakinek levágják a kezét.
Összességében azt mondhatom, hogy a harag rossz tanácsadó. Rosszul kezelni egy rossz helyzetet- ez, ami abszolút zsákutca, és hülyeséget sugallni felelőtlenség.
Újra megkérlek, hogy nézz utána, miket írsz le!
Remélem nem sértődsz meg nagyon, és miután kicsit helyreállt az önérzeted, találsz majd logikát a gondolataimban. Meg persze kicsavarható mondatokat… Tudod… :D
Találtam logikát a mondanivalódban!
Mint már megszoktuk, mindenki kicsit másként látja a világot.
Mi ketten pedig, tök másképpen.
Én így láttam.
Menet közben biztosan észre vetted te is, hogy nem vagyunk egy „hullámhosszon”.
Ez adódhat akár, abból, hogy más horoszkópúak vagyunk, vagy egyéb apróságból.
Ezt dobta a gép, azt annyi!
Írásaid kapcsán, már egyeztettük óráinkat, egyszer. Ajánlottam figyelmedbe a néhány fontos dolog tisztázása , című írást. Melynek kapcsán megbeszéltük a fő profil a műlégykötés és a legyezőhorgászat. Tehát aki a tökéletes információ áradatot szeretné megkapni más témában annak az internet és a lekszikonok a megfelelő segédeszközök.
Azt is megbeszéltük, hogy mint műlégykötőnek egy csomó dologhoz nem kell értenem!
(Mert minek!)
Tehát a béli elvárásod, hogy itt olvasd a világ legizgalmasabb írását, meg még sorolhatnánk, hogy miben a leg, leg, leget, ez az elvárás komolytalan!
Megmondom őszintén, soha nem gondoltam volna, hogy mint műlégykötő a lopásról, meg a rosszindulatról + még ki tudja, miről kell írnom.
De jobb lenne, ha mindenki csöndben ülne és mosolyogna?
Szerintem fontos beszélni róla!
Írásod a maga nemében bizonyosan helytálló.
Azonban, ha jobban megnézed, egy nagy kritika az olyan dolgok halmazáról amihez, nem feltétlenül kéne értenem, mint műlégykötő.
Azonban a fontos mondanivaló tekintetében, amiről az írás is szól, tehát azok a műlegyezés kapcsán jelenlévő negatív viselkedési formák, amelyek tényleg megtalálhatóak, nem sok szó esik hozzászólásodban!
Kerülöd?
(Akár a konkrét ügylet kapcsán?)
““Károly Róbert” – A magántulajdont és egy közösség tulajdonát szent dolognak tarom. Mindemellett a korának törvényeit, mely hazánk, sőt egész Európa egyik legsötétebb időszaka, ahol az emberi élet jelentéktelen, példaként felhozni… Nem épp a legfelvilágosultabb gondolkodás. ”
Nekem fontosabb lenne a rend a világban, mint egy-két levágott kéz megspórolása, akár. Biztosan vannak más módszerek is, de nem igen látszik úgy, a világban, hogy lenne más módszernek, eredménye.
Az viszont működött! (Ilyen szemszögből.) (Egy jól működő minta!)
Igen ez nem arra minta, hogyan ne vágjunk le kezeket, de a dolog, szerintem nem erről szólt.
A rendről.
Végül is, az is nézőpont kérdése, hogy az a kor a sötét, ahol rend van, vagy az ahol káosz van, de legalább nem vágnak le kezeket, (nyilvánosan)..
Régen volt egy olyan kérdés: mit kívánnék, ha lehetne 3-om kívánságom?
Bármit lehet!
Ilyenkor minden ember azt kívánná, hogy legyen sok pénze.
Én.
1, Legyen rend a világban.
2, Szűnjön meg a pénz a világba, mint fizetőeszköz.
(Legyen úgy, mint régen. Lemész a folyóra, fogsz pár friss halat, aztán ha kell valami, mondjuk egy tyúk, cserélsz mással.)
Múltkor olvastam valamit a pénzügyi rendszerek összeomlásáról. Nem elképzelhetetlen az álmom. Na és itt jön majd, a tuti csali.
Azt gondolom, hogy ez épp elég ahhoz, hogy lásd tök másba, nyomulunk.
Egy ilyen elképzelés mellett, amit írsz, te is belátod, hogy felesleges.
Nem tudom, hogy egy lopást, mint negatív viselkedés mintát megemlítő írásnak, a világ legérdekfeszítőbb írásának kéne lennie?
Biztos bennem van a hiba.
Számomra például mások által írt viselkedés minták kapcsán sem volt olyan elvárásom, hogy izgalmas legyen.
Inkább fontos volt, a belőle levonható tanulság.
Kinek a Pap, kinek a Papné!
Az írás egyetlen célja van melyet, azt gondolom el is ért.
Ne keltsen pozitív érzéseket az emberekben sem a lopás, mint olyan, sem azok az emberek, akik lelkesen gyakorolják.
Régen volt a panelházakban faliújság, ahol kirakták azoknak a neveit, akik nem fizették a számláikat, ezzel is nehéz helyzetbe hozva az egész lakóközösséget, tehát azok neveit, akikkel gond volt.
Érdekes módon, akkor nem áltál oda, hogy a faliújság szélén kilóg egy szálka + a szegőléc sem olyan színű, amilyennek lennie kell!
Ez a fontos?
Nem?
Tényleg mikor felmerült a szellemi tulajdon lopásának a ténye, vagy akár egy műlegyező horgásztársad rossz hírnevének keltése, miért nem írtál legalább ekkora levelet?
Hogy neked ez nem tetszik!
Vagy csak elakadtál még a, mi a különbség a fű és a pázsit között?
Vagy tetszik a dolog és azért?
Mondanivalóm lényegét tekintve megemlékezett a lopásról és egy kicsit a bloghoz kötődő sérelmeim is helyet kaptak, azonban a fő cél az volt, hogy felhívjam a figyelmet erre a negatív viselkedési formára.
Szerintem sikerült!
Majd alszol rá kettőt, aztán meglátod!
Egy biztos! Elfelejteni nem fogod!
Arra gondoltam, hogy találtál rá 100 módot, hogy mi a hiba az írásban, ennek kapcsán neked már van egy csomó támpontod, mit kell elkerülni egy ilyen írásnál.
Írj egy jobbat, ami a jelen dologról szól. Legyen benne a példa, és ne legyen benne a bál!
Legyen hatásosabban szemléltetve az írásban szereplő negatívumok.
Légy ötletes!
És az sem lenne baj, ha ez volna a legérdekesebb, legizgalmasabb írás ebben a témakörben.
Az írás kapcsán feltétlen figyelj rá, hogy ne légy pojáca!
(Tök ciki lenne.)
A téma kapcsán, írásod, önálló bejegyzésként szerepel majd.
Várom írásod!
Ui.
Barátilag.
Részemről elfogadtam, hogy más dolgok fontosak számodra a világban, mint ami nekem.
Te miért várod el, hogy számomra is ugyan azok a dolgok legyenek a fontosak, bizonyos kérdésekben?
Legelőször mikor hozzászóltál a bloghoz egy nagy negatív valami volt írásod, nevezzük bírálatnak. Aztán jeleztem ezt számodra és megtörtént a csoda. Felvettél egy másik szemüveget, és másként láttad a világot.
Azóta egyetlen építő jellegű hozzászólásod nem volt a bloghoz. Mind arról szólt, hogy mit csinálok rosszul.
Részemről már tök unalmas. Részedről + tök negatív.
Részemről azért haszontalan az általad leírt dolgok halmaza, mert számomra, mint műlégykötőnek nem szükséges azokat másként, vagy jobban csinálnom!
Pld, ha mondjuk javaslatot, tennél rá, hogy szerinted, ez a dolog, így vagy úgy helyesebb volna, akkor mindjárt más képet festene a dolog. Mert egy javaslat nem egyenlő a bírálattal.
És még akkor is itt van az a dolog, hogy sok mindenben mást gondolunk a világról.
Azonban van megoldás!
Van rá lehetőség, hogy akár a műlegyezést érintő kérdésekben önálló bejegyzéseket készíts az oldalon.
Ahogy te látod azt.
Ha kritizálni szeretnél másokat, akkor Palinta az embered!
Kísérteties hasonlóságot vélek felfedezni Palinta mások kritizálása és hozzászólásaid (Kukacoskodásod) között.
Természetesen van különbség. Neked vannak önálló gondolataid, ő + csak kiragad részeket, másoktól.
Neki már van önálló blogja, neked még nincsen!
Végül ölellek, mint műlegyező horgásztársamat, de hozzászólásaid számomra haszontalanok.
(Annak ellenére, hogy a maga nemében, minden bizonnyal, helytállóak.)
Üdv.
Jani
Házi feladat!
A szörny RT. mese.
Aludtam rá egyett hozzászólásaidra, és ekkor beugrott, hogy miért!
Reggel hírtelen ébredtem. Ahogy felültem az ágyba, a semmiből előkerült a következő dolog: A romboló.
Azonnal elő a szakkönyv, két perc alatt meg lett!
Az erőmegcsapoló személyek elkerülésének szokásánál találtam rá.
Ez volt írva a jellemzőire:
A romboló.
A romboló legfőbb célja, hogy letörje tetterődet. Állandóan azt bizonygatja, hogy amibe belefogtál, az lehetetlen. Pedig arra végképp nincs szüksége az embernek, hogy valaki állandóan károgjon a fülébe, és minden lehetséges módon kikezdje az önbizalmát. Sajnos egy nagyon negatív világban élünk, és nem kell sokat keresgélnünk, hogy találjunk valakit, aki boldog, ha közölheti velünk, céljaink elérhetetlenek.Ő tudja. Biztosan tudja!
A legtöbb romboló boldogtalan lélek, és egész élete illusztrációja annak az igazságnak, hogy ” a szerencsétlenség társaságában érzi jól magát”. Ha a karmai közé kerülsz, olyan, mintha úszóként ólomcipőt húznának a lábadra, mert a romboló lelkesen megragad minden alkalmat, hogy a saját szintjére húzzon le másokat. Ha nem vagy óvatos, hamar eléri, hogy, hogy porig sújtva panaszkodj neki a bajaidról. Ha ez megtörtént, felélénkül, kinevezi magát pszichiáteredé. Elemez téged, tanácsokkal lát el, és lelkesen tájékoztat, mi a baj veled. Mindezt olyan magabiztossággal, hogy vele aztán semmi probléma, ő tökéletesen otthon érzi magát ezen a földön. Életének legnagyobb öröme, ha lelki szervilisévé tehet.
A romboló egy másik típúsa a Szakértő.
Ki ez a szakértő? Szűk látókörű alak, akinek állandóan mozgó szájából szünet nélkül húllanak a banális bölcsességek. Mivel csurig van ezekkel, és bölcsességének súlya alatt már-már elmerül, szükségét érzi, hogy lehúzzon magához. Az üzleti világban se szeri, se száma az önjelölt szakértőknek. Legfőbb céljuk, hogy megmagyarázzák neked, mennyire feletted állnak ebben vagy abban.
Ne hagyd magad megfélemlíteni a banális bölcsességeiket ajánló szakértőktől! Az igazságaik valójában ismeretlen forrásból származó kinyilatkoztatások arra nézve, hogy úgy sem lehet tenni semmit. És mi történik? Jön valaki, aki túl ostoba ahhoz, hogy megértse kinyilatkoztatásaik bölcsességét, és megcsinálja a “lehetetlent”. Ezután már ez a “csodatévő” bármit tesz-és amikor azt mondom, “bármit”, ezen azt értem, hogy bármit-, az új banális bölcsességgé válik.
Átfogalmazva Viktor Frankl gondolatát, a szakértő olyan valaki, aki a tények fáitól nem látja az igazság erdejét. Ha fel akarsz idegesíteni egy Szakértőt, vagy bármilyen rombolót-, bizonyítsd be neki, hogy nincs igaza! Persze ha eredményes akarsz lenni, jobb ha szokásoddá teszed, hogy kizárod őket az életedből.
Forrás: Robert J. Ringer: Milliókat érő szokások.
Az írás világosan beszél.
Én eredményes szeretnék lenni.
Még pár fontos dolog:
1, Csinálhatod jól a dolgokat, de ha ártó emberekkel veszed magad körül, sosem lehetsz sikeres.
2, Legtöbbünkben megvan a hajlandóság, hogy jobbat tételezzünk fel a másikról. Ilyenkor gyakran halljuk: “De hát jót akar!”
3, Ha el akarod dönteni, kit kell az erőmegcsapolókhoz sorolnod, tartsd magad a szabályhoz: ha bizonytalnkodsz, zárd ki az illetőt az életedből!
4, Ne kövesd el azt a hibát, hogy az erőmegcsapoló személy meg fog változni, és még kevésbé tanácsos, hogy próbálkozz a megváltoztatásával!
(Annak idején, mikor megmondtam véleményemet, a rossz hírnevem keltőkkel szemben, nem tudtam mit kezdeni, “a prominens tagok sározásával”, tartalmú mondatoddal. Már tudom hol a helye!)
(Természetesen már tudom hová tenni, azt a versenyzőnket, aki így kezdte a hozzászólását: Segíteni szeretnék, de… (És rombolt.)
A még pár fontos dolog című felsorolásból elkövettem néhány hibát. A 2-est és 4-est.
De ennek vége! :)
Szia!
Ugyan nem vagyok járatos a számítástechnikában,de szerintem valaki bele tud nyúlni az írásaidba “kívülről”,így rengeteg helyesírási hibát szerkeszt be a blogodba.Valószínűleg ezzel is a hiteledet akarja rontani,gondolva:Mit oktat minket?Még helyesen sem tud írni!
Ha az ismerőseid között van olyan,aki ért egy kicsit jobban a számítógépekhez,kérd meg,hogy segítsen lefülelni ezt a hackert!
További sok sikert a blogodhoz!
Gábor
Minden bizonnyal így van!
De aki 300 bejegyzést ír, annak kevés ideje marad a részletekkel vacakolni! Így is, túl sok időt töltök a blog, fejlesztésével.
A félre értések elkerülése véget nem török a Magyarország nyelvtanilag legjobb blogja címre. Viszont itt már találhatsz egy-két nem létező, tuti műlegyet + egy stóc szisztémát hazai halfajaink eredményes, legyes horgászatára! Pld.
Arra gondoltam, hogy akit a műlégykötés érdekel, az az itt lévő információkat megérti, akinek pedig az egyetlen problémája, hogy abban az 5 millió szóban, van sok helyesírási hiba, amit mostanában leírtam, hát ez legyen a legnagyobb gondja, azt kívánom, az életében.
Egy szép nap betelik majd az oldalam, és minden halfajra lesz eredményes tuti, jól működő legyem, akkor valószínűleg unalmas téli estéken, unaloműzőként szépen sorra veszem, majd azt az 500 bejegyzést és eljátszom vele, kijavítgatom a helytelenül írt dolgokat. De most nincs időm ezzel foglalkozni! Számomra ez nem fontos! Jelenleg.
Köszönöm, azért, hogy erre felhívtad a figyelmem!
(Azt gondolom, hogy ezzel mindnyájan tisztában voltunk, eddig is.)
Azért kösz!
Ui.
A blog karbantartására sem jut, jelen pillanatban időm, sok fontosabb dolog lenne a helyesírásnál, pld feltölteni bejegyzéseket, ahol nem jelenik meg a kép, ott újra feltölteni, azokat a bejegyzéseket, melyek elavultak feltölteni friss tartalommal, stb.
Lehetne sorolni az idők végezetéig.
Üdv.
Jani
Múltkor olvastam egy időgazdálkodással foglalkozó könyvet, abban a következőket ajánlották. Senki sem tudja elvégezni a teendőinek minden darabját, ezért a legfontosabb dolgokra koncentráljunk, a többi + lehet, hogy idővel megoldódik magától. Aztán azt is megemlítették, hogy azok a dolgok, melyek nem oldódnak meg maguktól 30 napon belül, talán nem is olyan fontosak, hogy velük töltsük el kevéske időnket. Az ügylet kapcsán megemlítették a 80/20-as szabályt.
Tehát az eredményeink 80 %-át a 20 százalék megoldott teendő biztosítja majd.
Akkor már nincs más hátra, mint meghatározni a 20% legfontosabb teendőt, ami a 80% eredményt adja majd.
Ésszerű, nem?
Akinek komoly gondot okoz a helyesírás, javasolnám, hogy naplómat kezelje csupán vázlatként, jegyzetként, ha elkészül a nagy mű, majd szólok! :)
Jó hírt kell bejelentenem!
„Palinta”, mások számára is mintamutatóan tájékoztatott, hogy…
„most törlöm az Ön blogjára linkelő mind 2 (kettő) bejegyzésem.”
Azt gondolom, hogy bár a jövő évi „bálra” lehet, hogy nem lesz meghívója, de talán boldogabb lesz e nélkül, ezután.
Ezúton köszönet, a dolog kapcsán!