Már régen fejlesztettem ezt a rovatot, hát, íme egy újabb darab, egy tanulságos történet, azok részére, akik nem használnak szemüveget legyes horgászathoz, és azoknak, akik most kezdik a legyező horgászatot.
Hogy miért is fontos.
A szemüveg.
A történet, talán ovis koromban kezdődött. Egy nap arra ébredtem, hogy szemüveget kell hordanom. Egy világ dőlt össze bennem. Akkoriban nem voltak ilyen kiskeretes, díszes, vagány szeművegek, mint mostanában, minden bizonnyal sokan emlékeznek rá, abból az időkből. Hát nem csoda, hogy utáltam hordani.
Talán az általános iskola 1-2. osztálya körül elhatároztam, hogy többet nem hordok szemüveget, egy nap letettem és soha többé nem vettem elő. (Önkényesen.)
Az évek során a látásom egyre jobb lett szemüveg nélkül. A mai nap is a szemvizsgálatoknál használandó tábla, talán legalsó, legkisebb betűit nem olvasom teljes biztonsággal, amit már készítőik sem azoknak készítettek, akinek jó a szeme. Talán innen ered utálatom a szemüvegekkel kapcsolatban.
A történet 30 évvel később játszódik a Zagyva folyóban állva. Ép egy kisebb vízállásnál egy hasig érő gödör szélénél állunk Tomi barátommal és a gödör másik végéhez suhingatunk ezerrel, (jó messze volt), a hely szűk, talán alig fértünk egymás mellett, ha egy méter volt köztünk. A távoli végénél lévő fa alól időnkét kirohant egy jobb domolykó berabolva a kisebb halak közé, majd visszaúszott a biztonságot nyújtó fa alá, az mögé, ami számunkra meghorgászhatatlan volt.
A lelkes dobálgatások közepette, mely minden bizonnyal még nagy ívű dobások iránt vonzódó, illetve annak szépségével szimpatizáló sporttársunkat is elégedettség töltötte volna el. Tomin szemüveg, én csak úgy, a nélkül, hisz szemem jobb, mint bárkié.
Tomi rám szólt: ott a lábadnál egy süllő! Most meg ott úszik el egy kilós dévér! És kérem a lábam által keltett limányba beállt egy jó süllő, melyet a vízről a fény tükröződése kapcsán nem láttam szemüveg nélkül. Tomi rám rakta a “szemüveget”, és láss csodát, ott úszkált békésen a lábam alatt. Majd két perccel később beúszott egy pillanatra egy nagy domolykó, legalább olyan amire hiába dobáltunk a távolba, nagy ívű dobásokkal.
Természetesen ilyenkor nincs ott az embernél a tuti mártogatós süllőre készített legye, hisz itt ezen a részen, csak domolykó van!
A dolog három fontos tanulsággal szolgált!
- Felhívta a figyelmet, hogy a műlegyező horgászathoz használatos szemüveg egyik legfontosabb funkciójára, (hogy lássuk a halakat), természetesen más fontos funkciókat is betölt a szemüveg, mint már a blogon az egyik hozzászólás révén olvashattuk (Laci jóvoltából), szemünk védelme a káros sugárzásokkal szemben.
- Sokszor a lábunk előtt úszkálnak a jó, műlegyekkel is megfogható halak, mi meg dobálunk a világ végéig, mert sok helyen ezt látjuk. Lehet, hogy sokkal eredményesebb volna időnként csupán belógatni azt a csalit! Lehet, hogy a nagy suhingatásokkal csak elijesztjük a közelben álló halakat? (Többet ésszel, mint erővel! mondás, talán ide való.)
- Soha nem lehet tudni, hogy mire kell horgászni, ezért előke és csali tekintetében mindig, minden halfajra készülni kell!
A történet kapcsán csupán szerettem volna szemléltetni a szemüveget nem használó mülegyező horgászokkal, annak egyik fontos jelentőségét és az ügylet kapcsán számomra levonandó tanulságok megosztásával hozzájárulni, hogy mindenki még eredményesebb műlegyező horgász legyen.
Befejezésül egy fotó egy több száz fős paduc rajról a víz tetőn. Ezt látni belőle szemüveg nélkül!
Ennél a horgászatnál is fontos volt látni a halakat, magát a kapást, mert, amikor a paduc odavert a légynek és nem történt meg egyből a bevágás, a hal lefordult a csaliról. Nem úgy viselkedett, mint egy domolykó, aki rávág, aztán húz, ameddig húzhat.
A bejegyzés kapcsán a szemüveg témakörben várok olvasói hozzászólásokat, kiegészítéseket!
Pld, milyen szemüveg típusok váltak be a gyakorlatban, mire kell figyelni ilyen jellegű szemüveg vásárlásakor, miért fontos a szemüveg használata még, vagy akár ezzel a témakörbe tartozó jó történettel is kiegészíthető a bejegyzés.
Kiegészítés képekben:
© 2008-2009 Irsa Jani / Fly Mánia. Minden jog fenntartva!
Szia Jani!
Hogy lehet a hozzászólásokhoz képet is küldeni?
Ha igen mekkora méretben és milyen formátumban?
Van egy tanulságos képem: légy a szemben…:(
jpeg képformátum, akár 1 megabyte mérettel.
Küldök e-mail címet, oda tudod.
Már láttam ilyen jellegű fotót, de legalább figyelem felkeltő, na és hatásos.
Fogy a szeműveg majd, mint a cukor! :)
Üdv. Jani
Gondolkodtam már egy balasetvédelmi bejegyzésen is. Bár negatív a dolog, de minden képen fontos lenne.
Végül is az ember csak akkor veszi ezt komolyan, amikor ép a korházba fogóval tépik ki a fejéből a horgot. (Nekem már volt részem benne.)
Jobb megelőzni a dolgokat!